TÁPEGYSÉGEK

IP védettség

Az IP (Ingress Protection) jelentése behatolás elleni védelem, az elektronikát védő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik vele. Az IP besorolást az IEC 60529 szabvány írja le, amelyet gyakorlati tesztek alapján határoztak meg. Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre vonatkozik. A magasabb szám mindkét esetben magasabb védelmi szintet jelent.
Az IP védelem kizárólag szilárd testek és nedvesség behatolásának védelmével foglalkozik. Védelmi besorolást nem ad kémiai ellenállóság, UV állóság, és robbanás elleni védelemről.

IP védettségek

Szilárd tárgyak elleni mechanikai védettség
• 0: Nincs védelem
• 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
• 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
• 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
• 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
• 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
• 6: Teljes mértékben védett por ellen
Víz elleni védettség
• 0: Nincs védelem
• 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
• 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől maximum 15 fokban)
• 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől maximum 60 fokban)
• 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
• 8: Víz alatt folyamatosan használható a gyártó által megadott ideig (1 m-nél mélyebben)
• 9: Fokozott védettség vízbe merítés, és nagynyomású tisztítás hatásai ellen

Feszültséggenerátor és áramgenerátor
Két fajta áramforrást különböztethetünk meg. Az egyik típus abban az áramköri ágban, ahol elhelyezkedik, állandó feszültséget tart fent a kimenetei között, ezt az áramforrást feszültséggenerátornak nevezzük (vagy feszültséggenerátor üzemmódban működő áramforrás). A másik típus állandó áramot tart fent abban az áramköri ágban, ahol elhelyezkedik, ezt az áramforrást áramgenerátornak nevezzük (vagy áramgenerátor üzemmódban működő áramforrás).

Azt az áramköri elemet, mely a hálózat két pontja között potenciálkülönbséget (feszültséget) hoz létre, feszültséggenerátornak nevezzük, és egyetlen adattal jellemezzük (U0).

Azt az áramköri elemet, mely a hálózat egy ágára, adott nagyságú áramot kényszerít, áramgenerátornak nevezzük, és egyetlen adattal jellemezzük (I0).


Ezeket ideálisnak nevezzük, ha az őket jellemző adat (U0; I0) az áramkör többi elemétől függetlenül állandó értékű.
A valóságban viszont azt tapasztaljuk, hogy ez a két érték a generátorra kapcsolt terhelés függvényében csökken. Ennek oka: A generátor anyagának van ellenállása, mely a generátor belső szerkezeti részeiben található. Ezt nevezzük a generátor belső ellenállásának (Rb).
Terheléskor az ezen eső feszültség miatt csökken az U0, illetve az ezen folyó áram miatt csökken az I0.